Ha belecsaptál a tartalommarketing lecsójába, akkor valószínűleg nálad is lejött már a ragtapasz: a tartalommarketing alapja maga a tartalom. DE tudnod kell, hogy milyen tartalomtípusok a vásárlói útvonal, értékesítési tölcsér mely szakaszában fognak és milyen közönség számára profitábilis eredményt hozni.
.jpg)
Kinek és mit írj, és miért nem írhatsz bármit?
A tartalommarketing során a legnagyobb kihívás közül az olvasók megszerzése még csak az egyik, de épp annyira kihívás lehet azok megtartása is.
Nem véletlen, hogy az online marketing és mindazok, akik eladásban gondolkodnak a funnelek megszállottjai.
A sales funnel a leggyakrabban használt kifejezés a vásárlói útvonalra.
A vásárlói útvonal az is, ahogyan a potenciális vevőd (lead) kapcsolatba kerül a vállalkozásoddal, elkezdődik egy kommunikáció, melynek remélhetőleg vásárlás lesz a vége. Ha a sales funnel vagy a tartalomfunnel került terítékre az online marketignedben, akkor te is feltetted már valószínűleg a kérdést:
„Miért kell nekünk blogolni?”
és „Mit kezdjünk az érdeklődővel miután megadta az e-mail címét?”
Rengetegen nem túl lelkesek, hogy megértsék a tartalommarketing lényegét.
Pedig átlagban a weboldalt látogató felhasználók több mint 90%-a még nem áll készen szolgáltatásodra, a termékedre, ha direktben nálad landol az oldalon (értékesítési oldalon).
Lehet, hogy érdekli a téma, de még nem áll készen a döntésre.
Ilyenkor lépnek színre a döntést elősegítő impulzusok, az érvek, a törődés morzsái. Érdemes megismerned a stanfordi kutatót, BJ Fogg-ot, ő amerikai társadalomtudósként vizsgálta, hogy mi a hátráltató tényezői annak, hogy valamit véghez vigyünk az életben.
A ma már csak Fogg viselkedési modellként ismert felfedezés szerint három dolognak egyazon pillanatban meg kell lennie egy viselkedés kialakulásához:
Egy cikk kapcsán például így nézne ki.
Adott a trigger: szembejön a cikked velem a Facebookon, adott a lehetőség, hogy elolvassam. Ott van, csak le kéne kattintanom, de nem jön létre a cselekvés, mert nem annyira égetően fontos a téma számomra (aktualitás). És nem akarom megszakítani a munkám, tehát nincs meg a megfelelő motiváció.
Másik eset.
Tegyük fel az adott személy otthon fekszik a kanapén, egy adott és égető problémával, épp ráér és újságot olvas. A mobilja az asztalon van, készen állva arra, hogy órákon keresztül görgessék.
Nem jön létre a cselekvés, pedig megvan a motiváció: szívesen olvasna a megoldásról, sőt képes is lenne rá, mert ott van a cikk a honlapodon, de nincs meg a trigger: nem értesült róla.
Nem küldted ki e-mailen, nem posztoltad ki a Facebookra és sorolhatnám.
Majdnem olyan, mintha a fiókban pihenne.
Nem használtad ki a blogértesítők és hírlevelek előnyeit sem.
Fotó: medium.com
Tehát vásárlód csakis abból lehet, aki megvan a képessége a vásárláshoz, akinek van motivációja a termék kapcsán, tudással rendelkezve döntést hozott és megvan a kiváltó oka is a vásárlásra (égető probléma, aktualitás).
Miért fontos, hogy ezzel tisztában légy?
Mert a tartalommarketing során tudnod kell, hogy milyen tartalomtípusok a vásárlói útvonal és értékesítési tölcsér mely szakaszában fognak és milyen közönség számára profitábilis eredményt hozni.
Puszta expozíciós hatásnak nevezik azt a pszichológiai jelenséget, amelynek következtében az emberek hajlamosak olyan dolgokat vagy embereket kedvelni, amik már ismerősebbek számukra.
Mondhatni az ismételt expozíció növeli az ismertséget.
Ezt a hatást ezért ismerős hatásnak is nevezik.
Ez hátrányos lehet akkor, ha például egy vállalat a jelenlegi üzleti modelljét részesíti előnyben, pusztán azért, mert a vezetés megismerkedett vele.
Ezáltal pedig lemaradhat a szükséges szervezeti és technológiai változásokról, amelyek megkövetelik, hogy feltérképezetlen vizekre merészkedjenek.
De előnyödre válhat akkor, ha egy hirdetést indítasz a Facebookon és már többedjére jön szembe a hirdetésed az egyénnel vagy többszöri alkalommal téved egy blogcikkedre.
Előnyödre fordíthatod a jelenséget, mert csökkenti a bizonytalanságot.
Kevésbé vagyunk bizonytalanok valamivel szemben, ha ismerjük azt.
Megkönnyíti a megértést és az értelmezést.
Az úgynevezett „érzékelési folyékonyság” révén jobban meg tudjuk érteni és értelmezni a már korábban látott dolgokat (például a márkaüzenetedet, terméked előnyeit).
Téged pedig ismerősként fognak köszönteni az emberek.
Habár a kutatások kimutatták, hogy az ismételt, tartós expozíció korlátozhatja, majd csökkentheti az inger iránti vonzódásunkat, mivel az elveszti az újdonságot.
Tehát idővel beáll az „unalom”.
Hasonló ez ahhoz, mint amikor megtetszik egy dal, gyakran hallgatod. DE ha túl sokat hallgatod a dalt, megunod. Ennek elkerülésére segíthet a proaktívabb stratégia. A sokféleség biztosítása.
DE jogosan teszed fel a kérdést, pontosan kik és milyen típusú tartalmadat fogják előnyben részesíteni?
Szerencsére minél nagyobb a közönséged, annál jobban szegmentálhatod őket – a tartalmaidat is hasonló jellemzők, szokások, vásárlási magatartás vagy elköteleződési szint alapján csoportosítod.
Lényegében az olvasótáborod viselkedéséhez és érdeklődési szintjéhez jobban igazodó tartalmakat gyárthatsz.
A vásárlóvá válás útvonala ugyanis jóval összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk.
Hogyan fog megtérülni az a munka, amit a tartalomgyártásba és a közönség megszerzésébe fektetsz?
Bárcsak nálam is olyan gyorsan mentek volna ezek a felismerések, mint ahogyan ezt ide leírtam. Nyilván sokat segített, hogy előtte már éveket töltöttem online vállalkozások építésével, mielőtt a tartalommarketing rögös útját kiismertem.
Hogy több mint 4000 céget láttam közelről elindulni. Láttam mitől mentek tönkre vagy mitől lettek sikeresek.
Az sem elhanyagolható, hogy az AdWords és a Facebook reklámozás, a hírlevélsorozatok és a marketingautomatizmusok a napi rutinom részét képezték, hiszen a Landing Page virágkorszakában egy egyszerűbb lead gyűjtő oldal milliókat termelt.
Blogolással vevőket szerezni viszont új terület volt akkoriban, amikor ebbe belekezdtem.
Vért izzadtam, pénzt vesztettem, mégis élveztem betörni ezt a fenevadat. Meg akartam szelídíteni a tartalommarketinget.
Háziasítani és munkára fogni.
Azt akartam, hogy a hátára ülhessek és száguldjon velem a siker felé.
Úgy adja el a céged termékét, hogy nincs nyomulás.
Az olvasók nem érzik azt a kellemetlen reklámízt. Segítséget és támogatást kapnak és annak a lehetőségét, hogy tőled vásárolhassanak.
Az a stratégia, ami a mélyben húzódik és a felszínről láthatatlan.
Azt mondod, hogy ilyen nincs?
Van két barátom, akiket csodáltam azokért a sikerekért, amiket a nőknél értek el.
Mindkettő teljesen más típus volt. Másban is látták a sikereik okát.
Az egyik azt mondta:
– Csak magabiztosság és kiállás kérdése.
A lány érezze, hogy tökös férfi vagy. Ne rejtsd el a vágyaidat. Mutasd ki, ha egy nő szexuálisan vonz.
Ezt imádják.
Ha pedig látszik rajtad, hogy rengeteg választásod van, akkor nem egy bunkó pasi leszel, hanem a rosszfiú, akinek nem tudnak nemet mondani. Meg fogják próbálni, de ez csak a játék része.
Valójában már alig várják, hogy ők is rossz kislányok lehessenek és rád foghassák az egészet.
A másik azt mondta:
– Csak annyi a lényeg, hogy beszélgess a lánnyal. Semmi nyomulás. Érezze azt, hogy kihívás vagy számára. Olyan, aki egyszerre elérhető és elérhetetlen.
Ne tudja eldönteni, hogy most odáig vagy érte, vagy csak a kishúgodként kezeled.
Ébressz benne szexuális feszültséget. Szabj határokat és korlátokat. Engedd közel, majd lépj hátra. Érintsd meg, majd ne érj hozzá.
Őrjítse meg annak a hiánya, amiről eddig azt sem hitte, hogy kell neki.
Mind a két módszer zseniálisan működött.
A saját szememmel láttam.
Ez a két srác a csajozás művésze volt.
A legfőbb különbség nem is a sikereik arányában volt. Inkább abban, amit én láttam az egészben kívülről.
1. Az első srác magabiztos volt.
A lányoknak imponált, hogy egy igazi férfit látnak, aki bennük az igazi nőt látta. Idővel átadták neki a kontrollt és követték őt mindenhova.
Hazáig is.
Ha a harcművészeteket nézem, akkor azt mondom, ez az MMA.
Határozott, eredményes, férfias. Tudja, hogy mit akar és eléri.
Az ágyjelenetek is ilyenek voltak.
Odanyomta őket a falhoz, rávágta őket az ágyra és vadul élvezték egymás testét egész éjszaka.
2. A másik srác mintha nem is érdeklődne a lányok iránt.
Távolról is látszott, hogyan izzik köztük a szexuális feszültség.
A csókot is mindig a nők provokálták ki. A harcművészeteket tekintve ez a kung-fu. Lágy, légies, művészi.
Finomság a felszínen és hatalmas erő a mélyben.
Az ágyjelenetek is ilyenek voltak. A lányok estek neki, ahogy becsukódott a bejárati ajtó, a lányok tépték le róla a ruháit. Mind olyan tüzes vadmacskává változott, akit a vágyai hajtanak és elveszi, amit akar.
A siker ugyanaz. Az élmény más.
Talán az első lehetne a hatékony értékesítés hasonlata.
A második pedig lehetne a hatékony tartalommarketing hasonlata.
A tartalommarketingben egy kifinomult szamuráj kardot forgatunk, ahol a kisebb találatok idővel összeadódnak és úgy érsz célba, hogy meg sem izzadtál közben.
Nem akartam könyvet írni.
Ebben a könyvben mégis megírtam neked mindazt, amit megtanultam és amivel te is új vevőket szerezhetsz egy olyan stratégiával, ahol nem az eladásra kell koncentrálnod, mert úgyis tőled akarnak majd vásárolni.
Egy komplett stratégiát adok, amit újra és újra felhasználhatsz.
A kezedben lesz hozzá minden eszköz, csak el kell kezdened. Igen, neked. Mert helyetted nem vállalkozhatok.
A könyvben segítséget és gyakorlatokat adok, a többi rajtad múlik.
Címkék : értékesítési tölcsér, BJFogg, Foggmodell, tartalommarketing
Program vezető
Bártfai Balázs vagyok. 2003 óta valósítom meg a saját és mások ötleteit az Interneten. Több sikeres ötlet és pár kudarc áll a hátam mögött. Az automatizált megoldásokban hiszek. Ezért olyan stratégiákat dolgozok ki, amik folyamatosan szállítják a vevőket. Arról írok, hogyan lehetnek kézzel fogható eredmények az üzleti célú blogolásból.
Adatkezelési szabályzat | ASZF
.png)
.jpg&description=Mi köze Fogg viselkedési modelljének a tartalommarketinghez? ){kind=link}