Félelem. Pánik. Sokszor életösvények előtt állva szorongva próbálunk egyről kettőre lépni, de a félelem megbénít. Ha félsz, mondj el egy imát, de menj tovább! – mondja Paulo Coelho. Könnyű ezt mondani. Mégis számos az olvasód a megszólalás magas léceit igyekszik leverni minden egyes hozzászólással, ezért inkább hozzá sem szólnak. Egyetlen témához sem. Mutatok egy apró kis trükköt, egy cikktípust, mellyel végre összeszedhetik a bátorságukat.
Olvasóid közül a többség mindig is csendes megfigyelő marad? Így csinálj belőlük „beszédes olvasókat”.
Amint elkezdesz aktívan blogolni, tapasztalni fogod, hogy kevesen vagy épp senki sem fogja kommentelni a cikkeidet az oldaladon vagy a Facebook-on. Ne aggódj, ez teljesen természetes.
A félelem ugyanis egy belső stresszes állapot.
A lámpaláz, a gyomorgörcs, gombóc a torokban, lefagyás, izgalom mind-mind hozzávalója lehet egy nyilvános beszólásnak valahol egy előadás hátsó soraiból, de akár egy cikk kommentszekciójában is.
Rákereshetnek a profilodra, válaszreakciókat kaphatsz; akár nem túl kedveseket és kedvezőeket is. Kihagytunk volna valamit? A félelem letaglózva üti ki alólad a talajt.
A félelmet viszont sokszor meg kell különböztetnünk a hozzá kapcsolódó érzelmi szorongás állapotától, ami általában bármilyen külső fenyegetés nélkül lép fel. Továbbá a félelem kapcsolatban van a menekülési és az elkerülési viselkedéssel, míg a szorongás a veszélyek eredménye, melyeket kontrollálhatatlannak és elkerülhetetlennek érzékelünk (Wikipedia).
A belső félelem egy rajtunk kívülálló dolog, ehhez negatív érzelmet társítunk, például: alacsony önbecsülés okozta félelem.
A félelem megszakíthatja az agyunkban zajló folyamatokat, amelyek lehetővé teszik az érzelmek szabályozását, a nem verbális útmutatások és a számunkra bemutatott egyéb információk olvasását, a viselkedés előtti visszatükröződést és az etikus viselkedést. Ez negatív módon befolyásolja a gondolkodásunkat és a döntéshozatalunkat, így érzékeny érzelmekre és impulzív reakciókra reagál. Mindezek a hatások miatt nem tudunk megfelelően cselekedni.
A félelemre adott válasz az agynak amygdala nevű régiójában kezdődik . Az agy ideiglenes lebenyében lévő mandula alakú rész arra szolgál, hogy felfedezzük az ingerek érzelmi nyugalmát.
Például az amygdala akkor aktiválódik, amikor egy érzelemmel rendelkező emberi arcot látunk. Egy ragadozó képe félelmet vált ki az amygdalaban, amely aktiválja azokat a területeket, amelyek egy harcban részt vevő ember motoros funkcióinak előkészítésében vesznek részt. Ez szintén kiváltja a stresszhormonok és a szimpatikus idegrendszer felszabadulását.
Mi történik az agyban, ha félelmet érzünk?
Olvass róla bővebben!
Nem véletlen, hogy …
Még ha azt hiszed is, hogy nem olvasnak vagy nem érdeklődnek, mindig kiderül, hogy olvasták és értették is, csak nem érezték szükségét, hogy ők erre bármilyen formában reagáljanak.
Valójában csak nem mertek írni.
Attól félnek, hogy hülyeséget mondanának vagy kérdeznének, vagy hozzászólásuk nem lenne túl kompetens. A félelem mindenkit érint – elkerülni nem tudod, egyetlen dolgot tehetsz csak: felhasználod.
Franklin D. Roosevelt mondta, hogy az egyetlen dolog, amitől félni kell, az a félelem.
Akkor vagy bátor, ha meghódítod a félelmed. Ezt még maga Nelson Mandela mondta, aki szerint a bátorság nem a félelem hiánya, hanem a győzelem rajtja. Izgulni mindenki szokott. Még én is az előadásaim előtt.
Az izgalom az élet része, a fizikai és a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Az emberek 75%-a lámpalázas. Mit tehetsz ez ellen?
A cikkedben úgy hirdesd meg ezt az eseményt, hogy az ne bántó, hanem bátorító legyen. Akik eddig nem mertek kérdezni, azok most erőt és bátorságot kapjanak hozzá.
Hadd hozzak fel egy sztorit, amikor még kezdő vállalkozó voltam (egyszemélyes cégként) magam láttam el az összes feladatot, így az ügyfélszolgálatot is.
Ha az ügyfeleknek bármi kérdésük vagy problémájuk volt, akkor velem tudtak beszélni, engem hívtak fel telefonon. Kellemetlenül sokan kezdték úgy, hogy nem értenek a domain nevekhez, az internethez, meg ehhez az informatikai izéhez. Gyakorlatilag a beszélgetések első 1-2 perce arról szólt, hogy arról szabadkoznak, hogy miért nem a szakértői annak, ami miatt engem hívtak.
Ezen elgondolkodtam.
Mintha maguknak hipnotizálták volna be, hogy azáltal, hogy azt érzik, hülyeségeket kérdeznek, én hülyének nézem őket. Hiába mondtam nekik, hogy nem kell érteniük hozzá és nincs hülye kérdés, nem igazán működött. Ez probléma odáig eszkalálódott, hogy amikor valaki már elkezdte ezt a szokásos mentegetőzést, alig bírtam türelmet erőltetni magamra, hogy ne vágjak közbe:
– Ok, semmi gond, inkább mondja, hogy miben segíthetek. Ekkor már éreztem, hogy ez egy komoly probléma, amivel foglalkozni kell. El is kezdtem keresni rá a megoldást. Arra jutottam, hogy…
Sokan azt gondolják a másikról, hogy annak tökéletes az élete. Ilyenkor akaratlanul magukat kezdik el leértékelni és úgy gondolják, ők kevesebbek.
Összehasonlítják magukat a másik idealizált változatával és a saját vélt hibáik felnagyítódnak. Ezt az érzést pedig senki sem szereti és menekül előle. Majd eltávolodik attól, aki miatt kialakult ez a rossz érzés.
A további telefonálók kapcsán megmutattam, hogy nem kell szégyenkezniük. Ugyanolyan vagyok, mint ők, csak éppen én ehhez értek, mert ezzel foglalkozom. De látnia kellene, amint éppen megpróbálok összeszerelni egy IKEA-s bútort, tuti szakadna a nevetéstől.
Sokkal több mindent megtudtam az ügyfelekről és a problémáikról. Olyan dolgokat is, amiket eddig nem mertek elmondani, mert azt hitték, hogy biztos ők csinálnak valamit rosszul.
A hülye kérdések napjával azzal segíthetsz, hogy olvasóid ne érezzék kínosan magukat a kérdéseiktől.
Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Mondta Einstein. Na, ez a relativitás.
Ha a cikkeknél olyan hangulatot teremtetsz, amiben az a cél, hogy minél hülyébb kérdést tegyenek fel az olvasóid, akkor oldhatod a jeget köztetek.
A hülye szó helyett használd:
kifejezést.
Majd hirdesd meg, hogy most csak ilyen kérdéseket vársz és legyen dicsőség ezeket feltenni.
Magasztald fel azokat, akik mernek kérdezni és biztasd őket; legyen vicces bugyutaságot kérdezni, ne pedig kellemetlen. Akár el is nevezheted a „bugyuta kérdések napjának”, bár ennél jobbat is ki tudsz találni.
Jöhet még néhány tipp?
Akkor ismerd meg a Tartalommarketing a gyakorlatban c. könyvemet.
Igényes, kemény borítós, fűzött könyvem végig fogja majd a kezed a tartalomírástól, az olvasókhoz való eljutáson keresztül a technikai mizériákig. Nem egy elméleti, hanem gyakorlati könyv. Rakás elmélet helyett valódi példákkal dúsított gyakorlati útmutató.
A rendelést egyszerűen, kb. 2 perc alatt kivitelezheted itt: tartalommarketingagyakorlatban.hu
Program vezető
Bártfai Balázs vagyok. 2003 óta valósítom meg a saját és mások ötleteit az Interneten. Több sikeres ötlet és pár kudarc áll a hátam mögött. Az automatizált megoldásokban hiszek. Ezért olyan stratégiákat dolgozok ki, amik folyamatosan szállítják a vevőket. Arról írok, hogyan lehetnek kézzel fogható eredmények az üzleti célú blogolásból.
Adatkezelési szabályzat | ASZF
.png)
