Egy ősi eszköz, ami még az értékesítőidnél is sikeresebben hathat a célcsoportodra? Nem számít, hogy milyen nyelvet beszél valaki, milyen nézetei vannak, idős vagy fiatal. A reakció, amit kivált bennünk, teljesen egyenlővé tesz minket. Ráadásul minden üzleti és élethelyzet alkalmas lehet rá az életben, hogy használatba vedd.
Mi a te Joli-Jokered?
Hallottál már róla? Ő a felelős azért, hogy hatással vagyunk másokra.
Ő tette naggyá a rétorokat, az evangélistákat, az írókat, a filozófusokat, a motivációs előadókat és számos üzleti szereplőt.
Sőt egy-egy film is miatta képes annyi embert egyszerre a hatása alá vonni.
Még a forgatókönyvírás stratégiáját tartalmazó könyvekben is ott van, mert tipikus részletei a filmek több mint felének alapját képezi.
Ma már sztorija van egy ötletnek, egy vállalkozásnak és számos életeseménynek.
A hatáskeltés.
Mert egy sztori lehet izgalmas, inspiráló, motiváló, elgondolkodtató, tanulságos, cselekvésre ösztönző. Egyetlen dologra nem képes: arra, hogy hidegen hagyjon téged.
Az érzelmeinket veszi célkeresztbe, ezért a sztorik szinte megragadják képzeletünket, és úgy mesélik el a valóságot, ahogy arra a hűvös tények sose lennének képesek.
A filmek és a legjobb könyvek éppen ezért mindig tartalmazzák azokat a „kiálló horgokat”, amikre ráharapunk és a figyelmünk fennakad.
Az érzelmileg kötődést létrehozó történetek emlékezetesebbek, mint csupán a tények.
Egy hatékony történet megragadja és megtartja a figyelmet. Olvasóként mit tapasztalsz te ebből?
Észre sem veszed, de azonosulsz a történetben szereplő karakter érzelmeivel, majd jóval később is azt hordozod még magadban. Egy emberről, eseményről, dologról hónapokkal később is leginkább az általuk benned kiváltott érzelem lesz az, amit fel tudsz idézni.
A sztorik az érzelmekre hatnak.
Az érzelmekre, amikről Martin Lindstrom 2008-as kutatásában bizonyosodott meg, hogy a vásárlási döntések 90%-át határozzák meg.
A történetek képeket hoznak létre az olvasók agyában és ezeket könnyedén is tárolják. Történeteiddel tulajdonképpen egy egész képsorozatot hozol létre. Míg a száraz, rideg tényszerű állításaid csak tengernyi mennyiségű idegen információhalmazzá állnak össze, és nem stimulálják a hallgató agyát.
A történetek képeket hoznak létre az olvasók agyában és ezeket könnyedén is tárolják.
Bert Decker egyik könyvében, a You’ve Got to Be Believed to Be Heard -ban azt mondja, hogy az emberek mindig az érzelmekre vevők igazán, a tényekkel csupán azokat próbálják mindvégig megerősíteni.
Miért olyan hatékony a Storytelling, a sztori, a történetmesélés? Hívhatod bárminek is.
És hogyan használhatod ki azt előnyeidre? David JP Phillips itt megosztja a történetmesélés legfontosabb neurológiai eredményeit. Ne becsüld alá a kémia befolyását abban, hogy a sztori jól tapadjon meg az agyban.
A sztorik beindítják az oxitocin-szintézisét az agyban, ezt pedig empátianövelő hatással bír. Az oxitocin a kis mumus az emberek közti bizalom előmozdításában is: “az olvasó átéli azt, amit te”.
A történetmesélés közben bizonyos agyterületek aktiválódnak mind a mesélőben, mind az olvasóban. A figyelemfelkeltés révén a történet során az olvasó mindvégig érzékeli a helyzet feszültségét.
Ezzel együtt növekszik a dopamin-szintje is a szervezetben, ami élénkíti a figyelmet, segít a fókuszálásban, jótékonyan hat a motivációra és a memóriára is. Éppen ezért leszel általa te, az író sokkal emlékezetesebb.
Az történetmesélés célja, hogy kapcsolódj a célközönséghez.
Készíts olyan tartalmat, ami egy történetet mesél el.
A célcsoportodra szabott történet ugyanis felkelti a figyelmet. Minden elmondott sztorinak pedig célja van: az, hogy átadjon ez üzenetet.
Motiváljon, befolyásoljon, cselekedetre bírjon, elgondolkodtasson.
Ez lehet olyan, ami veled történt és fontos tanulságot vonhatsz le belőle. Valamit, ami hasznos az olvasóid számára.
Lehet egy olyan, ami a munkád során történt és egy tipikus problémát mutat be. Lehet olyan, amit hallottál az egyik ügyfeledtől és nem tartalmaz semmilyen kényes vagy kellemetlen információt. A történet akár fiktív is lehet, ha általa át tudsz adni egy fontos gondolatot, vagy általa jobban megérthetővé válik a piacod egy adott problémája.
Ne úgy tekintsd, mint egy szigorú szabályt, inkább csak vonalvezetőt. A történeted úgy írd meg, hogy az alábbi sorrendben válaszolja meg a következő kérdéseket:
A történetek emlékezetesebbek, mint tények, így a történetekhez sokkal valószínűbb, hogy érzelmeket is kapcsolunk.
Mennyire vagy történetekre hangolva?
A történetek egy vállalkozás marketing-tevékenységének hatékonyságában is növekedést érhetnek el.
Mutatok egy példát, egy vállalkozás történetek középpontjában például a márka megszületése is állhat.
Nézd meg a LEGO megszületésének sztoriját!
Mi lenne az a 2 történet, amit már ma meg tudnál írni a fenti vázlat alapján?
További 29 cikktípust találsz, hogy mindig legyen miről írnod A Tartalommarketing a gyakorlatban c. könyvemben.
Igényes, kemény borítós, fűzött könyvem végig fogja majd a kezed a tartalomírástól, az olvasókhoz való eljutáson keresztül a technikai mizériákig. Nem egy elméleti, hanem gyakorlati könyv. Rakás elmélet helyett valódi példákkal dúsított gyakorlati útmutató.
A rendelést egyszerűen, kb. 2 perc alatt kivitelezheted itt: https://tartalommarketingagyakorlatban.hu/
Bártfai Balázs vagyok. 2003 óta valósítom meg a saját és mások ötleteit az Interneten. Több sikeres ötlet és pár kudarc áll a hátam mögött. Az automatizált megoldásokban hiszek. Ezért olyan stratégiákat dolgozok ki, amik folyamatosan szállítják a vevőket. Arról írok, hogyan lehetnek kézzel fogható eredmények az üzleti célú blogolásból.
Adatkezelési szabályzat | ASZF