A Digital Psychology olyan kutatásokkal áll elő, amik az alkalmazott pszichológiának a terepére evezve a marketingedben is beépíthető alapigazságokat boncolgat. Azért lehet előnyös a számodra, mert ha érted, hogy a vásárlód mit miért tesz, a döntését is befolyásolni tudod.

A ’tedd be a lábad az ajtón’ féle technikát használva például több eladásod lehet, segíthet felépíteni a szakmai státuszodat, ezzel pedig a bizalmat az emberekben. Ha a tartalommarketing vízére evezel, akkor bizony kihívásokkal fogsz találkozni. A három legnagyobb kihívásból az olvasók megszerzése a második, de épp annyira kihívás lehet azok megtartása is. Nézzük, hogyan segíthet át ezen a nehézségen az alkalmazott pszichológia.

 

Már egy jó ideje blogolsz és azt tapasztalod, hogy az olvasóid létszáma stagnál?
Hogyan segíthet ezen az alkalmazott pszichológia? 
 

---

Nincs meg az a stabil tömeg, az a közönség, akinek tudnál kommunikálni.

Ez pont olyan, mintha csak a tükör előtt szónokolnál, de azt várnád, hogy az utcára lépve majd megrohan a kíváncsi tömeg. Nem fog.

Aki semmit sem tesz annak érdekében, hogy a cikkeit megtalálják, az miben reménykedik? A sztárokat sem úgy fedezték fel, hogy becsöngettek a lakásukba egy szerződéssel.

Nem szeretek keményen fogalmazni, mert tudom milyen fájó tud lenni egy igazságtalannak tartott kritika. Mégis azt kell mondanom, hogy soha senkitől nem fogsz tanulni, ha mindig egyetértenek veled.

A véleménykülönbségek teszik le a fejlődés alapjait.
 

 

 

Ez eredhet abból, hogy nem használod vagy rosszul használod a látogatók visszacsábításának technikáit. És eredhet abból is, hogy nem jól írsz – bocsánat, ha ez most fájt.

A tartalommarketing alapja maga a tartalom.

Ha ez nincs rendben, ha nem egy jól működő stratégia alapján épül fel, akkor az olvasószerző technika nem sokat fog érni.

Ez olyan, mintha egy silány terméket zseniális marketinggel akarnál eladni.

Egy ideig működhet, amíg izomból erőlteted, de végül biztos, hogy kínos bukás lesz a vége. Elsőként legyél biztos benne, hogy a tartalmad valóban olyan, amit imádnak az olvasók.

 

Szóval hogyan szerezz visszatérő látogatókat? Mit gondolsz, mire van nagyobb szükséged? Új vagy visszatérő látogatókra?

 

Új látogatót szerezni mindig nehezebb, mint elérni, hogy visszatérjen az, aki már korábban járt az oldaladon. Mondhatnám azt is, hogy a meglévő olvasók és vevők gondozása sokkal fontosabb a vállalkozásod számára, mint az új vevők/olvasók megszerzése.

Csakhogy ez a tyúk vagy a tojás klasszikus esete, nem létezik az egyik a másik nélkül.

 

 

Az agyunk átver minket: ezt kihasználhatod a tartalommarketingben is

 

A Digital Psychology egyik cikke is arról szól, hogyan vesd be az alkalmazott pszichológia eredményeit a saját gyakorlataidban. Az alkalmazott pszichológia mindig is fontos területe volt a marketingnek.

Figyelem, masszív rész következik!

Néhány elgondolkodtató pszichológiai igazságot írok le, ami segíthet az olvasók megtartásában (avagy megszerzésében).

 

 

Légy közérthető, egyszerűsíts a kommunikációban

 

Talán te is hallottál már a viselkedési közgazdaságtanról.

Képviselői ugyan nem dolgoztak még ki olyan egységes elméletet, amely teljes körűen előre vetítené az emberi viselkedést, de „helyzet-specifikus nüansznyi-elméleteik” a marketingben és az értékesítésben mégis kihagyhatatlan ziccert jelenthetnek.
 

Egy izraeli kutatópáros, nevükön Daniel Kahneman és Amos Tversky – akik az ún. viselkedési közgazdaságtannak alapjait fektették le – pszichológiai elmélettel próbálták alátámasztani az emberek döntéseit.

Arra jutottak, hogy az emberek nem racionálisan hozzák meg döntéseiket.

 

Az emberek ugyanis véleményt alkotnak,

• a lehető leggyorsabban,
• a legkisebb ellenállással,
• gyakorta egyéb más faktort figyelembe sem véve.

 

Képes egy pillanatnyi inger – amit észlelünk –, egy gyors, kontrollálatlan, ösztönös reakciót kihozni belőlünk.

A „Gyors és lassú gondolkodás” című könyv is épp erről szól.

Az emberi gondolkodást egy gyors, intuitív és egy lassú, logikus rendszer irányítja. Utóbbi komplex döntéseket takar, kemény agymunka, ami kognitív szempontból megterhelő.
 

A gyors gondolkodás lustább, itt nincs mérlegelés. Rapid, erőfeszítés nélküli, ösztönös döntéseket jelent a gyakorlatban.

A döntéseink 90%-ért ez utóbbi felel.

Ennek köszönhetjük a rögzült gondolattársításainkat, előítéleteinket; agyunk a leggyorsabban elérhető válaszokra képes: ezért jut gyakran téves következtetésekre.

Ehhez társul még a legkisebb ellenállás törvénye, ami alapján, ha létezik több módszer is egy adott cél, dolog eléréséhez; akkor azt választjuk, amelyik a legkisebb erőkifejtéssel jár.
 

 

 

Miért fontos ez és hogyan fordítsd előnyödre?

Ha blogot írsz, vedd figyelembe, hogy az olvasód szeretné érteni a lényeget, de mindezt a legkevesebb gondolkodással és leggyorsabban kivitelezve.

Ne a szakzsargonnal gyere.

Tartalmaid legyenek közérthetőek.
 

Ebben a Facebook-posztban például Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész közérthetően magyarázza el, hasonlatokkal társítva a védőoltások szerepét. A védőoltás olyan az immunrendszerünknek, mint a hadgyakorlat a hadseregnek.

Az mRNS vakcina pedig egy sürgöny.

Beadják, majd lebomlik a boríték, amiben benne van az üzenet. Az üzenet nem más, mint: hé, építsd meg ezt a fehérjét! A sejted megépíti.

Az üzenet elporlad, eltűnik (magyarul a vakcina). A fehérje pedig nem más, mint egy pici vírusdarabka, amire az immunrendszer le is csap.

Ugye mennyivel más, mint száraz orvosi szöveget olvasni?

 

 

Tedd hatékonyabbá a cikkeid felépítését, például cikksorozatokkal

 

Az életünk minden területén szeretünk konzisztensek, következetesek lenni.

Amikor egy adott pillanatban meghozol egy döntést, akkor azt azzal összhangban akarod megtenni, ahogy a múltban is viselkedtél.

A meghozott döntéseinket szeretjük tehát a múltbeli döntéseinkkel, álláspontjainkkal, igazolni és alátámasztani.

Amikor elkezdesz egy 8 hetes edzéstervet és már az 5. hétnél tartasz, nagy eséllyel nem hagyod félbe. Akkor sem, ha eddig láthatóan semmi eredménye nem volt.

 

 

Ez a jelenség az úgynevezett elsüllyedt költség jelensége (angolul sunk cost prison/fallacy).

Nem szeretünk tévedni, ezért hajlamosak vagyunk kitartani a döntéseink mellett akkor is, ha minden jel arra mutat, hogy rosszul tettük.

 

 

 

Ha már néhány cikkedet az adott témában elolvasta az olvasód (cikksorozat, tehát akár egymásra is épülhetnek a témák), akkor nagyobb az esélye, hogy a következőt is elfogja.

Különösen, ha tartalmilag is kirobbanó és érdekelt a téma a számára (hiszen valamiért az oldaladon kötött ki.)

 

 

A Dunning-Kruger-hatás

 

A TED-ED csatornán David Dudding készített egy zseniális animációt egy gondolkodási torzításról. Azt igyekszik bebizonyítani, hogy minél kevésbé értünk valamihez, annál inkább azt hisszük, hogy profik vagyunk benne.

 

 

David Dunning leírja a Dunning-Kruger-hatást.
 

---

 

Az emberek fejében él egy kép arról, hogy milyennek látják magukat (ez vagy azonos a valósággal, vagy nem).

Tehát, ha szeretnél egy témában fontos igazságokat megosztani vagy szeretnél egy terméket eladni a célcsoportodnak, akkor találd ki, hogy mi ez a kép, ami él a célcsoportod fejében és kommunikálj úgy, mintha ők tényleg ilyenek lennének.

 

Ha te is lelkes és elhivatott támogatója vagy a kezdeti vállalkozások egyik klasszikus hibájának, akkor vélhetőleg sosem foglalkoztál alaposan a legjobb vevőd részletes profiljának megalkotásával. Amiről beszélek és amit kínálok, az mindenkinek jó”.

Így csak a lusta vállalkozók gondolkodnak. Hogyan pozicionáld magad és tedd valóban megtérülővé a tartalomgyártást? Erről írtam már korábban.

 

 

Ha például színstílus-tanácsadást szeretnél eladni még a témában stílus-analfabétáknak (tehát ráállt a radarjuk a témára, de még messze vannak attól, hogy profik legyenek az öltözködésben, megjelenésben), mondhatod azt, hogy az igényes, ízléses és stílustudatos nők ilyen programon veszne részt.

Nem csupán a célcsoportodat szükséges belőnöd, de a belső képeket, elképzeléseket is, ami bennük él.

Mennyire látod önmagadat reálisan más emberekkel összehasonlítva? Hogy állsz az emberek érzelmeinek olvasásával? A pszichológiai kutatások azt sugallják, hogy nem vagyunk képesek önmagunkat pontosan értékelni.

Valójában gyakran túlértékeljük saját képességeinket.

A tartalomgyártás sikere attól is függ, hogy tudunk-e a buyer persona (az elképzelt, ideális vásárló) fejével gondolkodni.

 

• Tudd, hogy milyen tartalom kelti fel az érdeklődésüket.
• Tudd, hogy mi a legégetőbb problémájuk.
• Tudd, hogy amit kínálsz és amit írsz, az nem mindenkinek jó.
• Tudd, hogy mik a célcsoportod fájdalompontjai, kérdései és szükségletei.
• És legfőképpen tudd, hogy milyen kép él bennük önmagukról vagy a témádról, szakmádról.

 

 

A bizonytalansági hatás

 

Egy döntési helyzetben vagy.

Adott A és B lehetőség. Melyiket választanád?

Attól függ, hogy melyikről kevesebb az információd. Mert a gyakorlatban azt fogod meneszteni.

 

Az információhiány bizalmatlanná tesz, ott motoszkál majd a kétely benned. Ez pedig mindig kellemetlenséget, stresszes állapotot szül.

A legideálisabb, ha valamiről van korábbi információnk, tapasztalatunk vagy egy ismerős ajánlása – a bizonytalansági hatást tehát úgy tudod a hasznodra fordítani, ha tartalmaidat (cikkek, termékleírás, szolgáltatás ismertetése) részletekbemenően, előnyökre fókuszálva és a kérdéseket megválaszolva készíted el.

Konkrét, egyértelmű, kételyeket eloszlató esettanulmányok, jól felépített cikkek, részletes magyarázatok és útmutatók keljenek tehát életre.

A túl részletes még mindig jobb, mint a túl elnagyolt.

 

 

A veszteségtől való félelem mindig nagyobb, mint a nyereség megszerzésének vágya

 

8 módszer, amivel növelheted a forgalmadat

vagy

8 módszer, amivel tuti rontani fogsz a forgalmadon

 

Melyik a hatásosabb?

Ha ebben a pillanatban értesítenének róla, hogy téged húztak ki az éves Lidl-nyereményjátékban és egy éven keresztül havi 100.000 Ft-ot kapnál tőlük élelmiszerre, mennyire hozna lázba?

Ha már megkaptad, biztosan örülnél neki.

Igazából nem sok szükséges egy ilyen nyereményhez, a kasszánál kézhez vett kaparósjegyen található számot szükséges az elérhetőségeiddel feltölteni a honlapjukon.

Mégis kevesen teszik meg. Mert ennek a megszerzése lehet annyira nem hozza lázba őket.

Azonban, ha a megszerzett ajándékod két nap múltán füstbe menne, mert kiderült, hogy tévedés volt az egész, mégsem te vagy a győztes; vajon milyen érzést keltene benned?

 

 

Ezt érheted el a negatív főcímekkel vagy a blogértesítőre történő feliratkozás népszerűsítésével is. Ez a veszteségajánlat, amit a blogbejegyzések főcíménél is használhatsz negatív kijelentések formájában.

 

 

Vagy a cikked végére odaírod, hogy a letölthető anyagot vagy a cikk folytatását megtalálhatják az olvasóid ebben a zárt Facebook csoportban.

Ehhez csupán csatlakozni szükséges. Valami olyat kínálj fel, ami elég értékes, hogy csatlakozzanak a csoportodhoz.

Ha nem szeretnének lemaradni a következő értékes cikkedről, most iratkozzanak fel a hírlevéllistádra (blogértesítődre). Ha értéket adsz, számíthatsz arra, hogy kapni is fogsz.
 

Itt jön képbe a Reciprocitás.

A reciprocitás során ugyanis késztetést érzünk viszonozni azt, amit mások adtak nekünk. Mindegy, hogy ismerjük-e az illetőt vagy sem.

 

 

Hogyan szerezz új és visszatérő olvasókat?

 

Könyvemben részletesen írtam a régi olvasók újratunningolásáról és néhány szokatlan módszert is olvashatsz az új olvasók megszerzésére.

Hogyan szerezz egyre több olvasót?

Különböző gyakorlatias módszereket találsz majd, amivel egyre több új és visszatérő olvasóra tehetsz szert, egy olyan értékes tömegre, akiknek érdemes kommunikálnod.

Valamint olyan technikákat is, amikor az időddel szerezhetsz új olvasókat.

Ebben segít részletesebben a könyvem, élvezet lesz kézbe venned, mert igényes, kemény borítós, fűzött és végre olyan könyvet tartasz a kezedben, ami végig fogja majd a kezed a tartalomírástól, az olvasókhoz való eljutáson keresztül a technikai mizériákig.

Nem egy elméleti, hanem gyakorlati könyv.

 

Rakás elmélet helyett valódi példákkal dúsított gyakorlati útmutató.
A rendelést egyszerűen, kb. 2 perc alatt kivitelezheted itt:

 

https://tartalommarketingagyakorlatban.hu/

 

Csatlakozz a zárt Facebook-csoportunkba is, hogy segítséget kaphass az olvasottak gyakorlatba ültetésével kapcsolatban:
 

https://www.facebook.com/groups/tartalommarketingagyakorlatban